Februári Science Café alkalmunkon Jakabos Hadassa klinikai szakpszichológussal beszélgettünk, aki az általa kifejlesztett egyedülálló terelés-terápiáról mesélt nekünk.
Ebben a félévben az ESSRG Kft. és a Care farm blog az InSPIRES projekt keretében Science Café sorozatot szervez, hogy párbeszédet kezdeményezzen a hagyományostól eltérő, a természet erejére építő terápiás megoldásokról, amik a természet-ember kapcsolat erősítésével segítenek. Első alkalommal Pieke Noémi pszichopedagógussal, a kapcsolatközpontú kutya- és kisállatterápia kifejlesztőjével beszélgettünk. Az esemény előtt interjút készítettünk Noémivel, hogy az is megismerje módszerét, aki nem tudott részt venni a beszélgetésen.
Akik még nem tudják pontosan, mi is az az állatterápia, az interjú előtt olvassák el ezzel kapcsolatos bejegyzésünket: Állatasszisztált terápiáról röviden.
A norvég care farm rendszert körbejáró bejegyzéseink utolsó része következik. Kinek és miért érdemes kialakítani/fenntartani a rendszert? Kik a haszonélvezők? Néhány világos, tömör érv a hazai care farm rendszer megvalósítása mellett.
Norvégiában a care farmok rendszere jóval fejlettebb, mint a legtöbb európai országban, mégis számos problémával küzd, amelyek megoldása még népszerűbbé és elfogadottabbá tenné a kezdeményezést.
Előző bejegyzésünk folytatásaként a norvég care farm rendszer további részleteire derül fény.
A rendszer kulcsszereplői
Az ábrán azokat a szereplőket gyűjtöttük össze, akik működtetik, fenntartják, használják, vizsgálják a care farm rendszert Norvégiában. Az itthoni viszonyokhoz képest kissé szokatlan, hogy a rendszer három olyan szektor együttműködésén, párbeszédén alapul, amelyek csak ritkán érintkeznek egymással: ez a civil, az állami és az üzleti szektor.
Idén szeptemberben második alkalommal látogattunk el Norvégiába azzal a céllal, hogy még több információt gyűjtsünk a norvég care farm rendszerről. A következő bejegyzéseinkben összefoglaljuk, rendszerezzük, és reményeink szerint érthető formában tálaljuk azt a sok tudást, amit a norvég care farm rendszerrel kapcsolatban szereztünk tanulmányútjaink során. Elöljáróban annyit mondhatunk, hogy bőven van mit tanulnunk, de a rendszer még Norvégiában sem tökéletes.
A care farm – hazai szóhasználatban elterjedt szociális farm – rendszer hazai kiépülése és megerősödése sokunknak távoli álomnak tűnik csupán. A hazai szakemberek, fejlesztők, gazdálkodók, pedagógusok nem igazán ismerik a mezőgazdaság és a szociális/egészségügyi szolgáltatások ilyen jellegű összekötését. Néhány kezdeményezésről azonban beszámolhatunk már, amelyekre a jövőben építhetünk a care farm rendszer kialakítása során. A következőkben áttekintjük a hazai helyzetképet, és a közös gondolkodás elindítása érdekében kérdéseket teszünk fel a külföldi példák adaptálhatóságával kapcsolatban.
Ahogy az előző bejegyzésünkben ígértük, újra a care farmok kerülnek fókuszba. Összegyűjtöttük a fontosabb definíciókat és azt, hogy kik számára hozhat pozitív fordulatot a care farmokon töltött idő. Zárásként pedig a norvég tapasztalatok segítségével festjük le egy képzeletbeli care farm életét, elsősorban a segítők (a gazdaság folyamataiba bekapcsolódó, valamilyen jellegű problémával küzdő emberek) és a care farmerek szemszögéből közelítve.
Bergeni iskolásokkal etetjük a teheneket, akik szemmel láthatóan örömmel fogadják a törődést.
Most, hogy bemutattuk a különböző típusú green care szolgáltatásokat, visszatérünk a blogunk nevét adó kezdeményezéshez, és jó mélyen beleássuk magunkat. Első körben egy rövid történeti áttekintést nyújtunk arról, hogy miként is alakultak ki care farmok Európában.
Közismert tény, hogy a szabadban végzett testedzés erősíti az immunrendszert, megelőzi a meghűléses megbetegedéseket, javítja az állóképességet, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések valószínűségét stb. De vajon hogyan hat a lelkünkre? Az elmúlt húsz évben a kutatók a természetben végzett mozgás pszichére gyakorolt pozitív hatásait is elkezdték vizsgálni. Egy 2010-es kutatás eredményeit mutatjuk be röviden.
