A norvég care farm rendszert körbejáró bejegyzéseink utolsó része következik. Kinek és miért érdemes kialakítani/fenntartani a rendszert? Kik a haszonélvezők? Néhány világos, tömör érv a hazai care farm rendszer megvalósítása mellett. 

A care farm rendszerből eredő társadalmi és gazdasági hasznok több szinten is realizálhatók:

1. Szociális/egészségügyi/állami ellátórendszer esetében:

• hatékonyabbá, eredményesebbé válnak a szociális és egészségügyi szolgáltatások a care farmok személyre szabott foglalkozásainak, siker- és közösségi élményeinek köszönhetően;
• költséghatékonyak a szolgáltatások az egész társadalomra nézve, mivel a személyre szabott foglalkozásoknak, fejlesztéseknek köszönhetően már középtávon is tapasztalható, hogy a résztvevők kevesebb támogatást, segítséget igényelnek a társadalom részéről;

2. Speciális szükségletűek esetében:

• társadalmi kirekesztés enyhítése – könnyebben vissza tudnak illeszkedni a „hétköznapi” környezetbe a gazdaságban szerzett tapasztalatokkal a hátuk mögött (napi rutin, munkavégzés, sikerélmények, kudarcok feldolgozása, csapatmunka, felelősség stb.);
• személyre szabott, alternatív fejlődési, gyógyulási lehetőség.

3. Gazdálkodói társadalom esetében:

• környezettudatosabb gazdálkodói attitűd kialakulása a plusz bevétel és a több munkavállaló (segítő) alkalmazása következtében;
• vidék és a családi gazdálkodók, kistermelők helyzetbe hozása az alternatív jövedelemforrás biztosításával, valamint a bevételi forrás diverzifikálásával;
• a gazdatársadalom érzékenyebbé válik a társadalmi problémák iránt, a társadalom részéről elfogadottabb lesz a gazdálkodók világa;
• szektorok között párbeszéd indul meg; kapcsolódások generálódnak a gazdák, a civil szervezetek és az állami/önkormányzati intézmények között.

4. A care farm környékén élő közösségek esetében:

• a jóléti szolgáltatásokat helyi szinten látják el;
• a helyi közösségek fejlődnek; helyi társadalmi tőke, bizalom, szolidaritás hálói és körei megerősödnek;
• helyi gazdaságélénkítő hatása van, mivel a care farmok helyben elérhető élelmiszert állítanak elő és helyi szociális, egészségügyi szükségleteket elégítenek ki;
• régiók önrendelkezése erősödik a szociális ellátás terén.