Előző bejegyzésünk folytatásaként a norvég care farm rendszer további részleteire derül fény.

A rendszer kulcsszereplői

Az ábrán azokat a szereplőket gyűjtöttük össze, akik működtetik, fenntartják, használják, vizsgálják a care farm rendszert Norvégiában. Az itthoni viszonyokhoz képest kissé szokatlan,  hogy a rendszer három olyan szektor együttműködésén, párbeszédén alapul, amelyek csak ritkán érintkeznek egymással: ez a civil, az állami és az üzleti szektor.

Az állami döntéshozók keretet, alapot biztosítanak: a Nemzeti Green Care Stratégiával meghatározták az átfogó irányelveket és célkitűzéseket; összekötötték a rendszer szereplőit; a források elosztásával pedig megteremtik - bár nem teljes mértékben - a rendszer fenntartásához szükséges pénzügyi hátteret.

A NAV (Norwegian Labour and Welfare Administration) -  szociális és jóléti ellátórendszer központi intézményének fordíthatjuk - köti össze a keresletet a kínálattal. Például, ha a nyilvántartásában szerepel egy regisztrált munkanélküli, akkor ez az intézmény jelzi számára, hogy mintegy szociális juttatásként elmehet egy care farmra. Természetesen nem teszi kötelezővé, pusztán a lehetőséget biztosítja a NAV az információ biztosításával, valamint pénzügyi téren: vagy közvetlenül a care farmereknek fizet a szolgáltatásaikért vagy közvetve, a megváltozott képességű embereket a farmra kiközvetítő intézményeknek biztosít erre keretet.

Matmerk: független szervezet, amely a minősítési rendszer kidolgozásában, konkrétan az Inn på Tunet márka létrehozásában, valamint a care farmok ellenőrzésében vesz részt. Akik mélyebben ismerik a rendszert, nem győzték hangsúlyozni nekünk, hogy bár kétségtelenül fontos az egységes megjelenés a szolgáltatás iránti bizalom társadalmi szintű kialakulásához és megerősödéséhez, a kritériumok elég egyoldalúak, főként a farmok fizikai felkészültségét vizsgálják. Ennek átalakítása, kibővítése még a közeljövő feladata.  

A megyei „Inn på tunet” szervezetek megyei szinten fogják össze a care farmereket; helyi találkozókat és képzéseket szerveznek, teret biztosítanak a tapasztalatcserének. Idei célpontunk Trondelag megye volt, ahol a megyei szervezet koordináló funkciót is betölt: a gazdák közösen alkalmaznak egy teljes állású menedzsert, aki segítőket (farm helpereket = a gazdaság munkájába bekapcsolódó megváltozott képességű embereket) közvetít a care farmokra, valamint kapcsolatot tart a megyei szociális és egészségügyi intézményekkel, szakemberekkel. Egyelőre nem alakult ki egységes, országos szintű „Inn på tunet” hálózat, úgy tűnik, hogy a szereplők számára fontosabb a helyi érintettek között kialakult erős együttműködés.

A helyi önkormányzatok és a hozzájuk tartozó intézmények  a rendszer fő vásárlói; szociális gondozók, lakó- és idősotthonok, általános iskolák, gimnáziumok, munkaügyi központok, pszichiátriai osztályok stb. veszik igénybe a care farmok szolgáltatásait. Szintén Trondelag megyei példa: az egyik önkormányzat kifejezetten a szereplők közötti koordinációra alkalmaz egy munkatársat.

Önálló felsőoktatási képzésként/kurzusként még nincs jelen a care farm témája Norvégiában, mégis több felsőoktatási intézményben vizsgálják a kezdeményezést. Az általunk megkeresett kutatók lényegesnek tartják a témában végzett munkájukat. Szerintük megfelelő mennyiségű kutatási eredménnyel bizonyítható a döntéshozók és a szakmabeliek számára a green care szolgáltatások létjogosultsága. A megismert kutatási irányok főként a mentálhigiénés oldalról közelítenek, a farmok és az ott töltött idő és tevékenységek jótékony hatását vizsgálják. Az agrár- vagy vidékfejlesztés területén nem találtunk ezzel a témával foglalkozó kutatót.   

A szociális/egészségügyi ágazat szakemberei a közvetítők a care farmok célcsoportjai és a care farmerek között: az ő javaslatukra, “receptre” mehetnek a farmokra a problémával küzdő emberek. A gazdák elmondása szerint a szakemberek nagyobb része egyelőre idegenkedik a green care szolgáltatásoktól, vagy egyáltalán nem is ismerik azokat, ezért is volt fontos az „Inn pa tunet” márka kialakítása. Ugyanakkor, ha már egy intézményből eljutnak a szakemberek a farmra kísérőként, ők is bekapcsolódnak a munkába, és közvetlenül tapasztalják a care farmok pozitív hatásait.

A gazdák és az őket képviselő szövetségek kulcsszereplői a folyamatnak, mivel ők kínálhatnak jóléti szolgáltatásokat a farmjukon. A norvég gazdákkal folytatott beszélgetésekből kiderült, elég változó, hogy bevételük 10 vagy épp 90 százalékát adja a care farm tevékenység. Számos példával találkoztunk, amikor a szolgáltatásból eredő plusz jövedelem tette lehetővé a farmerek számára, hogy megtartsák pár hektáros, több generáció óta működő családi farmjukat. A gazdaszövetségek feladata, hogy népszerűsítsék a care farm kezdeményezést a gazdálkodók körében, valamint, hogy magasabb szinteken is képviseljék a care farmerek érdekeit, például a Green Care Bizottságban. A bizottság szerepe a tervezés, érdekegyeztetés, érdekképviselet terén jelentős, közvetítenek a döntéshozók és a gazdálkodók között.

A megváltozott képességű embereket képviselő civil szervezetek a care farmokra közvetítik a jövőbeni segítőket, és tájékoztatják a velük kapcsolatban álló embereket és hozzátartozóikat a lehetséges alternatív gyógyulási, fejlődési lehetőségekről.

A megváltozott képességű emberek vagy bárki számára, - aki tenni akar a mentális jóllétéért - gyógyulási lehetőséget jelenthet a gazdaságok munkájába való bekapcsolódás.