Mi történne akkor, ha egy terápiás folyamat során az adott egyén életkörülményeit, életének „természet-közeliségét” és a természethez fűződő viszonyát is megvizsgálnánk? Előfordulhat, hogy a mentális zavarok egyik gyökere az ember természettől való elidegenedése és ezzel egyidejűleg attól való intenzív, feszítő függése? Ez a bejegyzés főként azoknak szól, akik nem értik, hogy a pszichológusoknak miért is kellene foglalkoznia a természetvédelemmel, és a természetvédőknek miért kellene nyitnia a pszichológia felé. Nézzük, miért is érdemes beszélni az ökopszichológiáról.

A probléma áttekintése

Mentális betegségek, pszichés zavarok, lelki problémák, fóbiák, függőségek, kényszerbetegségek. Érzelmileg labilis személyiségzavar, alkalmazkodási zavar, nárcisztikus személyiségzavar, indulatkezelési problémák, depresszió, burnout-szindróma, alkoholizmus, gyógyszerfüggőség, hisztéria, munkamánia, pánikbetegség, társfüggőség, testképzavar, alvászavar, táplálkozási zavar, hiperaktivitás, skizofrénia, paranoia, szorongásos kórképek stb. Szinte lehetetlen teljes körű áttekintést nyújtani a 21. század emberét kínzó pszichés zavarokról, mivel napról napra, újabb és újabb problémákat diagnosztizálnak az emberi lelket kutató szakemberek.  

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2012-es adatai szerint Európa lakosságának több mint egyharmada küzd legalább egy pszichés betegséggel. Kétségtelen, hogy a mentális zavarok elhatalmasodása egyike Európa legnagyobb kihívásainak. A pszichés megbetegedés gyakran összekapcsolódik a dekompenzálódás, a társadalmi kirekesztődés és a stigmatizálás folyamatával, ami befolyással van az adott ember munkavégző képességére, interperszonális kapcsolataira, sőt, testi egészségére is. A mentális megbetegedések tehát – az egyén küzdelmén túl – súlyos gazdasági és szociális terheket rónak a társadalomra.

Pszichés egészség nélkül nincs egészség

Az Európai Közösségek Bizottsága által készített – a népesség mentális javításával foglalkozó – jelentés szerint mentális egészség nélkül nincs egészség. A WHO definíciója sem a mentális zavarok hiányával azonosítja a pszichés egészséget: „a jólét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez.” Összefoglalva tehát a mentális megbetegedés az egyén életének minden dimenziójára negatívan hat, sőt, szinte teljes mértékben korlátozza őt abban, hogy tudatosan, értékteremtő módon vezesse életét.

A következő főbb tényezők befolyásolják az ember mentális állapotát:

• biológiai (genetikai, nemi) jellemzők;
• egyéni tapasztalatok, élmények, személyes kapcsolatok;
• családi és szociális körülmények;
• gazdasági és környezeti szempontok.

A „környezeti szempontok” tényező ugyan sejteti, hogy a pszichés elakadások hátterében nemcsak az egyén biológiai meghatározottsága, valamint interperszonális kapcsolataiban érzékelhető destruktív viselkedésmódja áll, ugyanakkor tapasztalataink szerint napjainkban a pszichoterápiás munka kiemelten az adott egyén családjához, barátaihoz, partneréhez, munkatársaihoz fűződő kapcsolati mintázataival foglalkozik.

Mi történne akkor, ha a terápiás folyamat során az adott ember életkörülményeit, életének „természet-közeliségét” és a természethez fűződő viszonyát is megvizsgálnák? Előfordulhat, hogy a mentális zavarok egyik gyökere az ember természettől való elidegenedése és ezzel egyidejűleg, attól való intenzív, feszítő függése? Lehet, hogy az ember természettel szemben tanúsított kizsigerelő, erőszakos, érzéketlen, önző bánásmódja az emberekhez fűződő viszonyában is leképeződik?  

 Az ökopszichológia bemutatása

Theodore Roszak (1) 1992-ben eredetileg azzal a céllal alkotta meg az ökopszichológia kifejezést, hogy párbeszédet generáljon a pszichológusok és a természetvédők között, így feszegetve mindkét terület határait. Másrészt a modern társadalmat kritizáló és egyben társadalmi változásokat katalizáló elméletként is tekinthetünk erre a tudományterületre. Az ökopszichológia legfontosabb kérdése a dualista felfogásnak (a külső, objektív és a belső, szubjektív valóság kettősségének) a problematikája, ami a főáramú pszichológiai diskurzus részét is képezi. Emellett olyan kulturális jelenségként is felfogható, amelynek kialakulása az emberiség természettől való elidegenedéséből szükségszerűen fakad, és amely révén az emberiség valós mélységében képes foglalkozni az ökológiai krízissel.  

A Nemzetközi Ökopszichológiai Közösség a következő definíciót adja:
az ökopszichológia a pszichológia, az ökológia, a spiritualitás és a környezetpszichológia keresztmetszeteként értelmezhető, de nem szorítható e tudományterületek határai közé. Egyszerűbben fogalmazva az ökopszichológia az emberi egészség és jóllét, valamint a természet épsége és jólléte közötti szinergikus kapcsolódásokat tárja fel. Tehát az ökopszichológia a természeti környezethez fűződő kapcsolatunkra fókuszál. Míg a hagyományos pszichológia a pszichét a természeti környezetéből kiemelve értelmezi, addig az ökopszichológusok a természet és az ember közötti kapcsolatban érzékelhető mesterséges szakadékot tartják az ökológiai krízis és az emberek körében tapasztalható egyre intenzívebb mentális zavarok fő okának. 

Az ökopszichológiával foglalkozó szakemberek szerint a legalapvetőbb pszichológiai kérdésekre – Kik vagyunk? Mi az életünk célja? Miért szenvedünk? Hogyan élhetünk teljes életet? – való válaszadás elképzelhetetlen a minket körülvevő környezethez fűződő kapcsolatunk értelmezése nélkül. Ezzel párhuzamosan a környezeti problémákkal kapcsolatos kérdésekre – Miből erednek? Milyen következményekkel járnak? Hogyan oldhatjuk meg őket? – adott válaszok is mélyen gyökereznek a pszichénkben, az önmagunkról és a természetről kialakított elképzeléseinkben és viselkedési mintázatainkban.  

Az ökopszichológia célkitűzései közül a következő hármat emeljük ki: 

• elmozdulni a jelenlegi környezetvédelmi mozgalmak félelmet, bűntudatot keltő üzeneteitől a természettel szemben táplált öröm, szeretet és együttérzés felé;
• elősegíteni a természettel való kapcsolódást a pszichoterápiás folyamatban és az emberi fejlődésben egyaránt;
• ökológiai és pszichológiai szempontból is fenntartható és egészséges életmód kialakítása és propagálása.

Bejegyzésünket az ökopszichológia három alaptézisével zárjuk:

• a természet és az ember között mély, kölcsönös kapcsolat van, amelyet kétféleképpen közelítenek meg az ökopszichológusok: egyrészt értelmezhetjük a természetet otthonként, családként, a Földet anyaként, az állatokat testvérekként, másrészt a természetet egy mindent (embert, állatot, növényt) magába foglaló lénynek is képzelhetjük;
• az az illúzió, hogy ember és természet nem kapcsolódik egymáshoz, mindkét fél számára szenvedéssel jár;
• a természet–ember kapcsolódás felismerése és tudatosítása magában hordozza a két szereplő gyógyulásának lehetőségét. E folyamat során az ember elkezdheti feldolgozni a környezetpusztító tevékenységek okozta rossz érzéseit, sőt kialakíthat egy számára és a természet számára is egészséges, fenntartható életmódot, kapcsolódási formát.   

-------------------------------------------------------

(1) Amerikai író, szociológus az Ecopsychology: Restoring the Earth, Healing the Mind című könyv szerkesztője.

Felhasznált irodalom:   

Linda Buzzel–Craig Chalquist (2009): What is ecotherapy? Ecotherapy: Healing with Nature in Mind. URL: http://www.ecotherapyheals.com/whatisecotherapy.html   

John Davis (2006): Ecopsychology Defined. Naropa University. URL: http://www.soulcraft.co/essays/ecopsychology.html

International Community for Ecopsychology (2014): About Ecopsychology. URL: http://www.ecopsychology.org/about-ecopsychology/

Catherine Honora Kineavy (1997): Ecopsychology: connecting our mental health to our environmental behavior. URL: http://www.sdearthtimes.com/et0497/et0497s7.html

Martin Jordan (2009): Back to Nature. URL: http://www.ecotherapy.org.uk/files/ecotherapy/home/Therapy_today_article_on_ecotherapy.pdf

Martin Jordan (2015): Ecopsychology. URL: http://www.ecotherapy.org.uk/page.php?pageid=home 

Nemzeti Lelki Egészség Stratégia 2014-2020 (2014): Szakpolitikai stratégia tervezet, Budapest. URL: http://docplayer.hu/867723-Nemzeti-lelki-egeszseg-strategia.html 

Zöld Könyv (2005): A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel. URL:http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/mental/green_paper/mental_gp_hu.pdf